Alapszabályok

MAGYAR ÉPÍTŐANYAG KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az egyesület neve:                                   MAGYAR ÉPÍTŐANYAG KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
2. Az egyesület rövidített neve:                   ÉKE
3. Az egyesület székhelye:                           1106 Budapest, Akna u. 2-4.
4. Az alapítás éve:                                        1998.
5. Az egyesület működési területe:               Magyarország
6. Az egyesület besorolása:                           közhasznú szervezet

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI törvény 26. § c) pontja alapján:

 4.   nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

9.    környezetvédelem,

16.  fogyasztóvédelem,

19.  euroatlanti integráció elősegítése

 Fenti tevékenységeken belül, az alábbi tevékenységeket látja el.

 oktatási tevékenység:            Az építőanyag kereskedők képzésének szervezése és kutatások végzése a képzés megvalósítására vonatkozóan.

környezetvédelem:                 Környezetbarát építőanyagok árusításának preferálása a tagok között és a piacon. Szakmai képzés a környezetbarát építőanyagokról.  Környezetbarát anyagok felhasználásának, hangsúlyozása. Hulladékok megsemmisítésével kapcsolatos eljárások szorgalmazása

fogyasztóvédelem:                  Tisztázatlan rossz minőségű termékek, áruk kiszűrése. Hatóságokkal való együttműködés és támogatásuk e cél elérése érdekében.

euroatlanti integráció:          Részvétel az EU tagállamok társszervezetinek munkájában, az egyesület UFEMAT tagsága kapcsán. A magyar kereskedők felkészítése az EU tagságból eredő elvárásokra, standardokra.

Az egyesület további céljai közé tartoznak az alábbi tevékenységek is:

• a gazdasági életben jelentős súlyú kereskedők közreműködésével, ösztönözze, serkentse a magyarországi beruházásokat, építkezéseket és felújításokat.
• Az építkezési kultúra fejlődését segítse,
• Növelje az építőanyag-kereskedelem szakmai színvonalát,
• Fellépjen a jogszabálysértések és a tisztességtelen versennyel szemben,
• Átfogó koncepciókat dolgozzon ki az építkezések ösztönzésére,
• Kezdeményezze a jogszabályok alkotását, vagy megváltoztatását,
• Állami hatóságok, és érdekképviseleti szervek felé közvetítse a tagok elképzeléseit,
• Kiemelkedő szakmai munka esetén elismerésben részesítse az arra érdemeseket.

 Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen.

 Az egyesület deklarálja, hogy politikai tevékenységet nem folytat szervezete pártoktól független és azoknak semmilyen anyagi támogatást nem nyújt.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1. Az egyesület a tagokból, valamint a pártoló tagokból áll.
2. Az egyesület tagjainak, pártoló tagjainak létszáma korlátozva nincs.
3. Az egyesület tagja építőipari kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, továbbá építőanyag kereskedelmi tevékenységet folytató jogalanyoknak, valamely megállapodás alapján történő együttműködésen alapuló, önálló jogalanyisággal bíró társulása (a továbbiakban: kereskedelmi hálózatok) lehet, akinek:

       a)   Féléven túli, lejárat köztartozása nincs,

       b)    Működési engedéllyel rendelkezik,

       c)    Építőanyag- kereskedelemmel foglalkozó telephelye van, (kivéve a kereskedelmi hálózatokat)

        d)   Az elnökség több mint a felének ajánlásával rendelkezik és elfogadja az egyesület alapszabályát.

       4.     Az egyesület pártoló tagja az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, kereskedelmi hálózat, egyéni vállalkozó, vagy természetes személy lehet, aki az elnökség több mint a felének ajánlásával rendelkezik és elfogadja az egyesület alapszabályát.

       5.     Az egyesület alapító tagjai azok, akik az alakuló közgyűlésen megjelennek, és az egyesület alapszabályát elfogadják. Az alapítás után taggá vagy pártoló taggá az válik, aki az alapszabályban foglaltakat és az egyesület céljait elfogadja, ezen nyilatkozatát tartalmazó belépési kérelmét az Elnöknek benyújtja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség megszavazza. Az egyesületi tagság illetve pártoló tagsági jogviszony az Elnökség határozatával és az általa meghatározott napon keletkezik.

             A tagság illetve pártoló tagság megszűnik kilépéssel, a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, a tagdíj fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztásával (tag esetében), illetve kizárással (a tag illetve pártoló tag olyan etikai normasértése esetén, amely alapján tagsági illetve pártoló tagsági jogviszonya nem tartható fent),

       6.    Az egyesület tagjairól és pártoló tagjairól nyilvántartást vezet.

IV. AZ EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A tag jogai:

• részt vehet az egyesület közgyűlésén,
• részt vehet az elnökség megválasztásában, maga is választható,
• véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben,
• részt vehet az elnökség által meghatározott általános feltételekkel az egyesület rendezvényein,
• jogosult névjegyén, cégtábláján, borítékján és levélpapírjain, valamint egyéb megfelelő módon az egyesület emblémáját feltüntetni, és az egyesületi tagságáról harmadik személyeket tájékoztatni,
• jogosult az egyesület elszámolásaiba minden külön felhatalmazás nélkül beletekinteni,
• megilletik továbbá mindazon jogok, melyeket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. és a 1997.évi CLVI törvények tartalmaznak.

       2.    A tag kötelezettségei:

• az egyesület jó hírének szakadatlan ápolása és fejlesztése,
• taghoz méltó magatartás tanúsítása,
• az alapszabály, vagy más belső szabályzatok, valamint az egyesület vezető szervei határozatainak betartása, végrehajtása,
• tagdíj befizetése.

       3.    Az egyesület pártoló tagja:

• jogosult személyesen részt venni az egyesület közgyűlésén tanácskozási, javaslattételi joggal,
• véleményt nyilváníthat bármilyen kérdésben, illetve javaslatot tehet az egyesületet érintő kérdésekben,
• részt vehet az elnökség által meghatározott általános feltételekkel az egyesület rendezvényein.

       4.    Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:

• az alapszabály, más belső szabályzatok, valamint az egyesület vezető szervei határozatainak betartása, végrehajtása,
• az egyesület rendszeres anyagi támogatása,
• az egyesület vagyonának, értékeinek megóvása,
• a pártoló taghoz méltó magatartás tanúsítása.

 Az egyesület közhasznú tevékenysége kapcsán végzett szolgáltatásaiból, az egyesület tagjain kívüli személyek is részesedhetnek.

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1. Az egyesület szervei:

• Közgyűlés,
• 11 tagú Elnökség
• 3 tagú Felügyelő Bizottság

       2.   Az egyesület tisztségviselői:

• Elnök,
• Elnökségi tagok
• Felügyelő bizottsági elnök,
• Felügyelő bizottsági tagok,
• Titkár (amennyiben ezen pozíciót az Elnökség betölti).

      3.    A közgyűlés

 Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés az egyesületi tagok összessége.

A közgyűlések nyilvánosak.

 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

•  Az egyesület megalakulásának, megszűnésének, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
• Az alapszabály megállapítása és módosítása,
• az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,
• az éves költségvetés meghatározása,
• az Egyesület éves beszámolójának, a közhasznúsági jelentéssel egyidejűleg történő elfogadása,
• A Felügyelő Bizottság és az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása,
• A kiemelkedő szakmai munka, etikai magatartás elismeréséért járó díj alapítása és odaítélése,
• Döntés a tag, illetve pártoló tag kizárásának megfellebbezése tárgyában.

 Az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadásának a Felügyelő Bizottság előzetes véleményezése alapján van helye. Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentését a közgyűlés egyszerű többséggel fogadja el, minden év május 31-ig.

A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, melyre minden tagot írásban (levélben, faxon, e-mailben) kell meghívni. A meghívók elküldése, és a közgyűlés napja között legalább 15 napos időköznek kell lennie. A közgyűlést az Elnök hívja össze.

A közgyűlést össze kell hívni, ha a bíróság elrendeli, illetve a tagok 1/3-ának a célt és a napirendet is megjelölő írásbeli indítványára.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.  Határozatképtelen Közgyűlés esetén a megismételt Közgyűlést 8 napon túl, de 30 napon belül ugyanazon napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlésre külön meghívót kell küldeni a tagoknak, feltüntetve a megismételt közgyűlés helyét, idejét, illetőleg azon figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlést az elnök, illetve – akadályoztatása esetén – a közgyűlés által megbízott elnökségi tag – vezeti le. A levezető elnök az érdemi vitáktól és a szavazástól általában tartózkodik, de szavazategyenlőség esetén szavazatával dönt.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnök indoklás nélkül indítványozhatja titkos szavazás elrendelését. Az elrendelésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető elnök és két – levezető elnök által felkért – tag mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek és mellékletei (előterjesztések, jelentések) irattározásáról, őrzésről az elnök gondoskodik.

Az Elnökség nyilvántartást vezet a közgyűlési határozatok/döntések tartalmáról, időpontjáról és hatályáról, illetve az adott határozatott/döntést támogatók és ellenzők számarányáról, azokat személy szerint is meg jelölve.

 Az Egyesület Közgyűlése döntéseit, a döntés időpontját követő 15 napon belül írásban közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén a döntést kifüggeszti, valamint az Egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza.

 A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

      4.    Az elnökség

 Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a 11 tagú Elnökség. Az elnökségi tagokat és az elnököt a közgyűlés választja meg nyílt szavazással 3 éves időtartamra.

 Az elnökségi tagság megszűnik a mandátum lejáratával, lemondással, a közgyűlés általi visszahívással, a jogszabály szerinti kizáró ok bekövetkeztével, vagy az elnökségi tag halálával.

 Az elnökség feladata és hatásköre:

•  az egyesület tevékenységének a közgyűlések közötti időszakban történő vezetése, irányítása, ellenőrzése,
• gondoskodás az egyesület céljainak a vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok rendelkezései szerinti megvalósulásáról,
• a titkár irányítása, rendszeres beszámoltatása,
• a közgyűlés előkészítése, napirendi pontjainak meghatározása, előterjesztések készítése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben,
• az egyesületi költségvetési tervezet elkészítése,
• a közgyűlés által meghatározott egyesületi szabályzatok elfogadása,
• a tagdíjak megállapítása
• döntés a tag és pártoló tag felvételéről, illetve kizárásáról,
• mindazon kérdések eldöntése, melyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe.

 Az elnökségi üléseket az Elnök hívja össze. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Soron kívül össze kell hívni az elnökségi ülést, ha azt az Elnökség két tagja az ok és a cél megjelölésével kéri. Ha az elnök az indítvány tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül a testület összehívásáról nem gondoskodik, úgy az ülés összehívására az indítványozók jogosultak.

Az elnökségi ülésre a tagokat a napirend közlésével, írásban /elektronikus, hagyományos levél, fax/, vagy más bizonyítható módon kell összehívni az ülés napja előtt legalább 5 nappal.

Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha minden tagját szabályszerűen meghívták és legalább 7 tag jelen van. Határozatképtelen elnökségi ülés esetén a megismételt az elnökségi ülés 15 napon túl, de 30 napon belül ugyanazon napirenddel kell összehívni. A megismételt elnökségi ülésre külön meghívót kell küldeni az elnökségi tagoknak, feltüntetve a megismételt közgyűlés helyét, idejét, illetőleg azon figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Az elnökségi ülések nyilvánosak.

Az Elnökség üléseit az elnök vezeti, akadályoztatása esetén az elnökségi tagok közül választott elnöklő tag vezeti.

Az elnökségi ülésen minden tagnak egy szavazata van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni feltüntetve a szavazás mikéntjét, melyet, az ülést levezető elnök és egy – levezető elnök által felkért – elnökségi tag mint hitelesítő írja alá.

Nincs szükség az elnökségi ülés összehívására, ha az eldöntendő kérdés súlya, jelentősége nem indokolja a testületi tárgyalást, vagy bármilyen okból nem lehetséges az elnökségi ülést összehívni, de sürgős döntésre van szükség, amely nem várhat a legközelebbi elnökségi ülésig.

A testületi ülés nélküli határozathozatalról az elnök dönt, mely esetben a határozati javaslatot és annak indoklását az elnök, írásban küldi meg az Elnökség minden tagjának. A beérkezett válaszokat az elnök jegyzőkönyvbe foglalja és megállapítja az Elnökség ülés tartása nélkül hozott határozatát, melyet 8 napon belül írásban megküld valamennyi elnökségi tagnak.

Az Elnökség nyilvántartást vezet az elnökségi határozatok/döntések tartalmáról, időpontjáról és hatályáról, illetve az adott határozatott/döntést támogatók és ellenzők számarányáról, azokat személy szerint is meg jelölve.

 Az Elnökség döntéseit, a döntés időpontját követő 15 napon belül írásban közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén a döntést kifüggeszti, valamint az Egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza.

 Az elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

 Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 685.§. b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

 - Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által, tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 Valamely Egyesület megszűntét követő 2 évig nem lehet az elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan Egyesületnél töltött be - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más Egyesületnél is betölt.

      5.    Az elnök:

 Az elnök az egyesületet harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli. Feladatát a közgyűlés és az Elnökség határozatainak keretei között látja el. Kizárólag az elnök jogosult harmadik személy felé nyilatkozattételre. Az elnök az egyesület bankszámlája felett egy elnökségi taggal vagy a titkárral együttesen rendelkezik.

      6.    A Felügyelő Bizottság

 A Közgyűlés az egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ 3 éves időtartamra.

 A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak.

 A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 Nem lehet az Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;

b) a Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) a Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -; illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;

e) Valamely Egyesület megszűntét követő 2 évig  az a személy, aki olyan Egyesületnél töltött be - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 Az Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

 Az Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

 Az Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, a Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja . .Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést és az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

 Az Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

 A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

 A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;

 A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

 Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;

 A felügyelő bizottság feladatai közé tartozik továbbá:

• az egyesület pénz- és vagyonkezelésének legalább évente egyszeri vizsgálata,
• az egyesületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése,
• éves mérleg felülvizsgálata.

 A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:

• a mandátum lejártával
• lemondással
• a Közgyűlés általi visszahívással
• a Bizottsági tag halálával.

      7.    A Titkár

 Amennyiben az egyesület céljainak eléréséhez szükséges, úgy az Elnökség határozott időre, de legfeljebb 5 évre titkárt választ.

A titkár a feladatait a közgyűlés, az Elnökség és az elnök által szabott keretek között végzi. Tevékenységéért az Elnökségnek tartozik felelősséggel.

 A titkár feladata:

•  az egyesület tevékenységének operatív irányítása, dolgozók feletti munkáltatói jog gyakorlása,
• elnökségi ülések és a Közgyűlés előkészítése,
• bankszámla felett az elnökkel együttesen jogosult rendelkezni,
• mindazon feladatok elvégzése, amivel az Elnökség, illetve az elnök megbízza.
• az elnökség működési feltételeinek biztosítása;
• Az Egyesület tevékenységének szervezése, bonyolítása;
• Az Egyesület tevékenységéből következő rendszeres, vagy eseti feladatok technikai, személyi feltételeinek biztosítása; döntések végrehajtásának ellenőrzése;
• az Elnökség és a tagság közötti operatív kapcsolat biztosítása;
• Az Egyesület és más szervezetek közötti kapcsolattartás biztosítása.

 
VI. AZ EGYESÜLET RENDEZVÉNYEI

Az Egyesület rendezvényei általában zártkörűek, azon a tagok és pártoló tagok vehetnek részt. Minden tagot megilleti az a jog, hogy egy vagy több személyt az Egyesület rendezvényeire meghívjon.
Az Elnökség azonban elrendelheti, hogy valamely rendezvényre vendéget hívni nem lehet, vagy valamely rendezvény meghatározott részét olyanná nyilváníthatják, hogy azon vendégek nem vehetnek részt.

 

VII. AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE

Az Egyesület, mint jogi személy a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyekre is átruházhatja.

 

VIII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesület céljai között meghatározott tevékenységére fordítja.

A Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 A fentiek szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 Felelős személynek minősül: Az Egyesület vezető tisztségviselője vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a jelen alapszabály felhatalmazása, az Egyesület Közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;

 Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

 Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 Az Egyesület bevételei:

a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

e) a tagdíj;

f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

 A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe az Egyesület székhelyén, az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzétenni.

Fenti rendelkezések az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érintik.

IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, illetőleg megszűnésének megállapításával.

 Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

 Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén, az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, és azokról a saját költségén másolatot készíthet.

 Az Egyesület a saját honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület működésének, szolgáltatásainak igénybevételi módját, beszámolóit.

Az Egyesület éves beszámolójába, illetve a közhasznúsági jelentésébe az Egyesület székelyén bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 Az egyesület működését, szervezetét érintő további kérdéseket külön szabályzatban is lehet rögzíteni. A szabályzat nem lehet ellentétes az alapszabállyal.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény a Polgári Törvénykönyv valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadók.

XI. ZÁRADÉK

 Jelen okirat az Egyesület 1-3/2009 (IX.15.) számú Közgyűlési határozatoknak megfelelő változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya, melyet az Egyesület közgyűlése a mai napon fogadott el. A kiegészítések/változtatások vastagított, dőlt betűvel lettek jelölve.

Budapesten, 2009. szeptember 15.