2021 első félévében a hazai építőipart a lakáspiaci élénkülés és a nagyobb léptékű ipari beruházások elindulása mellett talán leginkább az építőanyagok gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok piacain hirtelen lezajlott árrobbanás jellemezte.
Míg tavaly inkább stagnáló, néhol csökkenő értékesítés látszott, idén nőtt kereslet, azonban egyes területeken kínálatszűke is kialakult. Az otthonteremtést ösztönző kormányzati döntések során elhalasztott építkezések átütemezése is nagyban befolyásolta a piaci összképet. A nyersanyagárak növekedésén túl, a versenypiaci energia-árrobbanás hatásai miatt árkorrekciók vannak kilátásban.
Az év vége felé haladva, építőanyag-kereskedői körképünkben arra kerestük a választ, milyen hatással volt a piacra a pandémiás helyzet, hogyan változtak a vásárlói szokások, továbbá milyen termékek iránt nőtt a kereslet a kormányzati támogatásoknak köszönhetően, illetve hogyan látják a kereskedők a közeljövő történéseit.
Körképünk összeállításában a lakossági-, kkv szektorban tevékenykedő cégek képviseletében Hegedűs János, a Pannon Csoport tulajdonosa, Endrődi Ferenc Pál, az Akker-Plus Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Juhász Attila, a Piramis Építőház Kft. tulajdonosa, az Új Ház Centrum igazgatóságának elnöke, a projekt piacon tevékenykedő építőanyag kereskedők közül Tóth László, a B+M Hungária Kft. ügyvezetője, valamint Wiesinger Raimund, a Lambda Systeme Kft. ügyvezetője, az ÉKE elnöke volt segítségünkre.
ÉKE – Lakossági, valamint a kkv-szektorban mely termékek iránt nőtt meg leginkább a kereslet a Covid utáni újraindulást követően?
JA – Nagyon felértékelődött azon termékek forgalma, amelyek használata kevésbé szakemberigényes, elsősorban a festékáruk, kertészeti termékek köre, de a térkövekre és kerti burkolással kapcsolatos termékekre is jellemző ez a tendencia.
EFP – Döntően a falazóanyagok, a tetőfedő termékek, szigetelőanyagok, szerkezetépítési anyagokra vonatkozóan. A vásárolt termékek körében nem, sokkal inkább a volumenek emelkedése terén tapasztaltunk eltolódást.
HJ – Talán a tetőhéjazatok esetében jelentős az igény növekedés. Termékkörre lebontva valóban kevésbé látható, sokkal inkább azt látjuk, hogy a teljes építőanyag körre van folyamatosan egyre nagyobb igény. Az igény mellett a várakozási idő is jelentősen nőtt.
ÉKE - Milyen tendencia figyelhető meg erre vonatkozóan a projektpiacon?
TJ – Elsősorban a hőszigeteléssel kapcsolatosan mondható el: sorban állás van. Ma sokkal fontosabb kérdés lett, hogy van-e egyáltalán termék azzal a műszaki tartalommal, amit szeretnénk? Van-e azzal közel egyenlő, vagy azt helyettesítő termék a piacon? Ha a vevő igényt fogalmaz meg, műszaki tartalmat, egy lehetőség van, beállni a sorba.
WR – A Covid után egyszerre indultak be az építkezések, a fejlesztések, felújítások. A lelassult gazdaságokat nem csak itthon, külföldön is az építkezéssel tudták felpörgetni. Ez hiányállapotot okozott, elsősorban a betonacél és a faanyagok terén. A felújításoknak a szigetelőanyagok erős hozzáadott értékei, ezen a téren is a fokozott keresletnövekedés jelentős kapacitás szűkülést eredményezett.
ÉKE – A nyersanyagár-robbanás miatti áremelkedéseket követően voltak-e árcsökkenések az elmúlt időszakban, és ha igen, mely területeken? Milyen tendenciára számít erre vonatkozóan az egyes szegmensekben?
JA – Az áremelkedés elsődleges oka a termékhiány. Jellemzően három termékkör volt érintett, az építési kemikáliákkal kapcsolatos-, az acél, valamint a fa-, és fűrészárut. Az okok világpiaci tendenciákban keresendők. Az augusztusi tetőzés után az acél-, és faipari termékeknél némi csökkenés volt tapasztalható, a szigetelőanyagoknál érdemi változást nem érzékeltünk. Arra számítunk, hogy azon termékkörök esetében, ahol az előállítás az átlagosnál energiaigényesebb folyamat, ott további emelkedésekre kell számolni.
HJ – A faanyagok ára jelentősen mérséklődött, a vas ára is csökkenőben van, de e téren nem várok további javulást. A polisztirol esetében nem tudjuk mi várható pontosan. Egyéb termékeknél is tapasztalható emelkedés, itt inkább az energiaárak növekedése okozza a korrekciót.
EFP – A fa-, és fűrészáru az egyetlen termékkör, ahol az áremelkedés a reálistól eltérő, minden más építőanyag esetében abszolút reális. A gipszkartonok, a fém, acéláru és a hőszigetelés esetében is ugyanezt tudom elmondani. Az elkövetkezendő időszakra is emelkedést látunk, ami a lakásvásárlási piacon hozhat változást, elmozdulást a befektetési célú vásárlások irányából a valós lakhatási felé.
TL – Csökkentek, de nem komoly mértékben. A kialakult helyzet nem helyspecifikus, ez az állapot most világviszonylatban jelen van; globális probléma, a piac minden szereplője érintett. Az építőipari beszállítók, építőanyag gyártók ki vannak szolgáltatva az alapanyaggyártóknak. S ha az alapanyag ára normalizálódik is, a további áremelkedés elkerülhetetlen. Ennek elsődleges oka azonban az energiaár-változás lesz.
WR – Az alapanyagok árai több ok miatt is drámaian emelkedtek. A polisztirol esetében a petrolkémiai anyagok hiánya az alapvető ok, de egy ennél nagyobb probléma még csak most jelentkezik, hiszen a gáz ára az európai piacon a kínálat szűkössége miatt ötszörösére emelkedett. Az energiaintenzív gyártói aktivitások (tégla, szálas anyag), ahol rendkívüli energiafelhasználás szükséges érintettek inkább, az energia áremelkedés hatása az előállítás költségeire pedig jelentős emelkedést hoz. Fontos megemlíteni, hogy a termékek elérhetősége folyamatos stressz a rendszerben. A kiadott ajánlatok visszaigazolása a gyártó részéről kulcsfontosságú, nehéz helyzetben vannak a kereskedők, amikor kötelezettséget vállalnak a termékek kiszállítására a kivitelező felé, a kivitelező könnyen kényelmetlen helyzetbe kerülhet, ha nem érkezik anyag. Azt gondolom, előre kell gondolkodni a lakossági termékeknél és a felújításoknál is.
ÉKE - Mely építőanyag kategóriákban és kapcsolódó szolgáltatásokban figyelhető meg leginkább kibővített CSOK és az Otthonfelújítási támogatás keresletnövelő hatása?
JA – Egészen precíz képünk van erről. Egy teljes körű, hosszú távú támogatási programot hoztunk létre, amely az igénylés teljes folyamatára kiterjed. A támogatást igénylő ügyfelet a teljes folyamaton végig kísérjük, egyben pontos képen kapunk arról, mely termékeket érint a keresletnövekedés. Népszerűségi sorrendben a homlokzati nyílászárók, tetőfelújítás, homlokzati szigetelés, csempe szaniter termékek után következnek, a beltéri nyílászárók, a kerítés, majd a kevésbé jelentős területek: kémény-, terasz-, erkély felújítás, kerti burkolás, vízszigetelés.
HJ – Zömében hideg- és melegburkolatokat érint, valamint a tetőtér felújítást, hőszigetelést, gipszkarton rendszereket, festékárut, kertépítési termékeket. A növekmény ezeken a területeken óriási.
Egységes a vélemény a kis-, és középvállalati, valamint lakossági szektorban tevékenykedő kereskedők részvevőitől arra vonatkozóan, hogy változott-e a vásárolt termékek köre? Ha igen milyen irányban?
Juhász Attila kérdésünkre elmondta, hogy „ha változott is némiképp, alig érzékelhetően, az sem a Covid hatására, sőt az építőipar egészéről elmondható, hogy nem befolyásolta a járvány terjedése. Az iparág nem állt le, a megbetegedések okozta kieséseket lehetőség volt pótolni.” Hegedűs János azt emelte ki válaszában, hogy „a gyártókat tekintve mindenki forgalma arányaiban növekedett, kivéve azokat, akik nem tudtak szállítani. Ez a tendencia nemzetközi.”
Az online értékesítés terjedésével kapcsolatosan is hasonlóak a vélemények kereskedői oldalról.
Mindhárom, a lakossági piacon tevékenykedő kereskedő véleménye az, hogy az online értékesítés térhódítása érzékelhető, A teljes építőanyag kereskedelmen belül ennek az aránya még nem meghatározó. A partnerek zömében a telephelyeken vásárolnak, még akkor is, ha digitális csatornák segítségével keresik meg a kereskedőket. Abban is egységesek az álláspontok, hogy az online platformon jelenleg többnyire információszerzés zajlik, mintsem értékesítés. A kereskedők nyitottak az online piaci történésekre, s abban is teljes az egyetértés, hogy komoly figyelmet kell erre a területre fordítani a közeljövőben. Az árak online kommunikációja is hordozhat veszélyt magában.
ÉKE - Látszik-e elmozdulás a vásárlói tudatosságban, és termékismeretben – azaz még mindig igaz-e, hogy elsősorban árat és nem terméket vásárolnak a vevők?
JA- Igen, egyértelműen. A vásárlók sokkal edukáltabbak, utánanéznek a megvásárolni kívánt termékeknek. Nem feltétlenül az olcsó termék, hanem az ár-érték arányban megfelelőbb minőségi termék került fókuszba. Nőttek a szigetelési vastagságok, egyre gyakoribb az extra rétegbevonatok választása. illetve a prémium termékek vásárlása.
EFP – A minőség mindig is elsődleges építőanyag kereskedőként. Ez a törekvésünk továbbra is, a vásárlóink ezt várják tőlünk. Látható, hogy igény van a minőségre, a hosszantartó, ámde esetleg költségesebb megoldásokra.
HJ – Rengetegen keresik az árat, de egyre többen a minőséget. Azok a beszállítók, akik kiemelten magas minőségű termékekkel foglalkoznak, forgalomnövekedést tapasztalnak. Ez pozitív tendencia.
„Nagy mértékben jellemző, ugyanakkor az elmúlt évek hoztak változást is” – állítják a lakossági területen érintett kereskedők arra a kérdésre, hogy mennyire jellemző, hogy a magánvásárlók a kereskedőket versenyeztetik. A kevés tőkével rendelkezők körében gyakoribb a versenyeztetés, a tőkeerős vásárlókra kevésbé jellemző. Pozitív tendencia ugyanakkor az, hogy kezd komolyabb hangsúlyt kapni a kivitelezői döntés arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön beépítésre. Az árak transzparenciájának köszönhetően az tapasztalható, hogy az ügyfelek is egyre tudatosabbak.
A pandémiás időszak nemcsak a projektpiac tekintetében is hozott változásokat, hanem a piacot érintő változások, tendenciák terén is.
ÉKE - A nagyobb projekteknél milyen kihívások jellemzőek és van-e változás e téren a Covid előtti időszakhoz képest?
TL – Mindenki számára világossá kell válnia, hogy az értékesítési lánc minden szereplője – gyártó, kereskedő, kivitelező - egyaránt fontos része a folyamatnak. A vásárlási szokások természetesen formálják a piacot, de a lánc hazai szinten adott, és a modell jól működik. Kihívásokat jelent, hogy felszöktek az árak, munkaerőhiány van, kapacitásproblémák jelentkeznek. Ahogy minden emelkedik, úgy nehéz meghúzni a korábban bevett módon a határokat. A profit meg csökken. Az előző évek a kivitelezők számára profitgazdag időszakhoz képes változás, talán ez lehet a profioptimalizálás időszaka.
WR – A legnagyobb probléma a vállalások terén van, fix határidők és kialkudott árak vannak. A projekteknek lassúbb a befejezése, az anyaghiány, a pluszköltségek, az építőanyag áremelkedés, vagy ezek kombinációi miatt. Megoldás lehet a határidők eltolása. Nemcsak a projektek, de a támogatási időszak tekintetében is. Ezt egyébként az ÉKE javasolta is a felújítási program kapcsán. Ily módon talán lehet csökkenteni kivitelezői kapacitás szűkösségének hatását.
ÉKE – Mekkora jelenleg a kockázata a lánctartozások kialakulásának az értékláncban?
TL – Nem tapasztaljuk a jelenlétét, nem érezzük kockázatnak. Manapság hiánypiac van, így a vevő előre fizet az áruért. Tovább javít a helyzeten a cégeknél lévő erős pénzügyi kontroll. A gyors lefutású projektek könnyebben tervezhetők, menedzselhetők, az időigényes hosszú vállalások gyakorlatilag felemésztik a profitot.
WR – A válság idején tapasztalt jelenség mára eltűnt. Nagyon sokat változott a piac. Jóval szigorúbbak az áruhitelezések feltételei, a piac megszokta azt, hogy a számlát előre ki kell fizetni. Óvatosság jellemzi a gyártókat, a kereskedőket is, ez a szegmens egyfajta evolúción ment keresztül e téren. Amennyiben az állami projekteken nem lesz lassulás a kifizetésekben, úgy a lánctartozás valószínűsége sem fog nőni, ha viszont ebben negatív elmozdulás lesz, azt az egész iparág meg fogja érezni.
ÉKE - A kereskedelmi, irodafejlesztési, illetve az ipari és logisztikai beruházási területeken voltak-e keresleti eltolódások - és ha igen, milyen irányban?
TL – Tapasztaltunk eltolódást. A szállodaprojektek tavaly gyakorlatilag eltűntek a piacról. A Covid következtében, a home office előretörésével, a hibrid foglalkoztatással, meg mert nem állt rendelkezésre elég építőanyag lankadt az irodaépítési láz. A logisztikai parkok terén viszont az utóbbi 1-2 évben kiugró számokat látunk. Optimalizálnak a vállalatok a működés és kapcsolódó szolgáltatások terén, például területileg.
WR – A beruházók pár évre előre gondolkodva részben leállították, részben pedig nem is indítottak új beruházásokat az irodaház piacon 2020 környékén. A Covid és a megváltozott munkavégzés következtében kevesebb irodára lesz szükség. Nagyobb gond azonban az, hogy a meglévő irodakapacitások is felszabadulnak részben, hiszen a vállalatoknál a közgazdasági szempont mellett a kollégák megtartása is igen fontossá vált, részükről pedig igény van a home office vagy hibrid munkavégzésre.
„A kapcsolódó szolgáltatások, pl., logisztika területére nagy hatást gyakorol az energiaár- emelkedés, felértékelődnek a lokális gyártóegységek, az abból érkező termékek.” Az igénybe vett kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó tendenciákban is azonosak a vélemények a megkérdezett kereskedők részéről. „Noha az árak idővel normalizálódnak annak hatása a kereskedőknél akár egy félév is lehet.” – mondta Tóth László a B+M Hungária képviseletében. „Egészen biztosan komolyabb árelőnyt jelent majd a helyben működő gyáregység egy külföldivel szemben. Ha ez reális elképzelés, a magyarországi gyártók piaci részesedése nőni fog” – mondta el Wiesinger Raimund, a Lambda Systeme Kft. ügyvezetője.
A jövőre vonatkoztatva féléves, egyéves viszonylat a gazdaság egészét tekintve rövid távnak minősül. Egybehangzó volt a kereskedők véleménye abban, hogy olyan piacon kívülről jövő intézkedéseket, amelyek a jelenlegi piaci viszonyokat megváltoztatják, nem érdemes hozni. Nem elhanyagolható tény továbbá az is, hogy a most építendő plusz kapacitásokról, s az ott termelni tervezett építőanyagok felhasználásáról hosszú távon is gondoskodni kell.
